Körös-torok partfürdő üzemeltetési szabályzata

Készült: Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testületének „A Körös-toroki Üdülőterület rendjéről” szóló 20/2016. /IV. 29./önkormányzati rendelete és a 78/2008. (IV.3.) Korm. rendelet alapján.

Hatályba lépés: 2018. 05. 01.

Készítette: Csongrádi Homokföveny Idegenforgalmi Szociális Szövetkezet, mint üzemeltető (továbbiakban: üzemeltető)

I. A szabályzat hatálya

Csongrád belterületéhez tartozó Körös-torok ártéri területén elhelyezkedő Tisza folyásának jobb partján 243-245 fkm között található partszakasz. A partfürdő pontos területét minden évben a szezon megkezdése előtt az illetékes Járási Népegészségügyi Intézet bejárás és mintavételezés után jelöli ki. A szabályzat az ezen a bejáráson kijelölt partfürdő részére és az üdülőterület sétányán található szociális létesítményekre illetve az partfürdő területére bármilyen tevékenységet végző jogi és magánszemélyekre, valamint minden strandolásra, vagy más célból a területre belépő személyre, nemre, korra, állampolgárságra különbségtétel nélkül, üdülési szezonban minden év június 1-től szeptember 15-ig.

II. A Partfürdő területének tulajdonviszonyai

A meder homokföveny és a part éli rézsű a Magyar Állam tulajdona, az ATIVIZIG kezelésében van. A terület üzemeltetője Csongrád Városi Önkormányzat Képviselő-testülete döntése alapján a Csongrádi Homokföveny Idegenforgalmi Szociális Szövetkezet.

III. Üzemeltetési feladatok

A partfürdőhöz tartozó szociális blokkok (konténeres WC-k, közzuhanyzók) fenntartása és karbantartása az üzemeltető feladata és kötelessége.

A partfürdőhöz tartozó közterületi berendezések (szemetesek, lépcsők, öltözők, stb.) kihelyezése és karbantartása.

Naponta gondoskodni kell a fürdésre igénybe vett vízfelület, a vízpart tisztán tartásáról. Az építményeket - szükség szerint - a fürdési idény kezdete előtt kell felújítani, valamint folyamatosan karbantartani. Az építmények helyiségeit naponta, illetve szükség szerint nagyobb gyakorisággal takarítani és fertőtleníteni kell. Gondoskodni kell a helyiségek és a terület rovar- és rágcsálóirtásáról.

Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési, vetkőzési lehetőségről.

A fürdési idényben a partfürdő nyitvatartási idejében 9-20 óráig vízi mentésben jártas úszómesteri ügyelet felállítása.

1000 fő/nap átlag vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet, és legalább egy, mentőtiszti szakképesítéssel rendelkező személy vagy olyan orvos jelenlétét, aki az Országos Mentőszolgálat által szervezett oxyológiai tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette.

Úszómesterként (mentőőrként) alkalmazni kizárólag azt a személyt lehet, aki a vízi mentésben való jártasságról érvényes igazolással rendelkezik és egészségügyi alkalmasságát orvos igazolja.

Az ügyeleti helyet feltűnő jelzéssel a fürdőzők tudomására kell hozni.

Üzemeltetési naplót vezetni a vendégforgalom napi adatairól, balesetekről, a vízminőséggel összefüggő változásokról és egyéb rendkívüli eseményekről.

Az üzemeltető a balesetek megelőzése céljából vizsgálni köteles kötél, lánc végighúzásával a meder víz alatti részét ez első üzembe helyezés előtt, minden évben a fürdési szezon előtt, valamint balesetveszély gyanúja esetén. A vizsgálati eredmény az üzemeltetési naplóban fel kell tüntetni.

IV. Egyéb rendelkezések

Az üdülőterületen kijelölt partfürdő részén minden év június 1-től szeptember 15-ig naponta 9-20 óráig lehet fürdeni, az időjárás, és vízállás függvényében.

Ezen időszak alatt a partfürdő üzemeltetője minden nap parti őrt vízi mentőt köteles biztosítani, mely személyek hatásköre a fürdőhatárt jelző táblákon belüli folyószakaszra, illetve a bójáig terjedő vízfelületre terjed ki.

A partfürdőt 12 évnél fiatalabb gyermek csak felügyelettel látogathatják.

A bójákkal határolt vízterületen, illetve kijelölt partfürdő részén kívüli fürdőzés nem engedélyezett.

A napi 09:00-20:00 óráig terjedő fürdőzés időn túli, illetve a kijelölt fürdőhelyen kívüli fürdőzés esetén, a teljes felelősség minden esetben a fürdőzőt terheli (balesetek, káresemények stb.).

A csongrádi vízmércén mért 120 cm-es vízállás felett gyermekek részére partfürdő területet nem kell kijelölni. Ebben az esetben a parton a „Mélyvíz” és „Csak Úszóknak” feliratú táblákat kell kihelyezni.

Fürdőzés során, vízi baleset esetén, a mentők, tűzoltók és a vízi rendőrség riasztása azonnal kötelező, a mentés megkezdésével egy időben.

A Járási Népegészségügyi Intézet szemlét tart minden évben a szezon nyitás előtt ahol a partfürdőt minősítik valamint a megjelölésükre szolgáló eszközök számát és elhelyezésük módját, a mélyvíz megjelölésére szolgáló eszközök számát, azt a vízállás tartományt, amelynél a fürdőhely üzemeltethető.

A fürdővíz, illetve fürdőhely határát a parton 60x30 cm méretű, fehér alapú, kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló táblával, a vízen vörös-fehér függőlegesen csíkozott, henger alakú, legalább 50x50 cm-es bójákkal kell megjelölni.

A fürdővíz, illetve fürdőhely határát jelző táblán kék mezőben fehér nyíllal és távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni.

Fürdőhelynél a várható legnagyobb vendégszámra vonatkozóan egy főre számítva 10 m pihenést szolgáló területet kell biztosítani. A terület egy részét füvesíteni, parkosítani kell, fák, bokrok ültetésével árnyas pihenőrészt kell kialakítani. A 6 éven aluli gyermekek részére célszerű külön fürdőhelyet biztosítani.

A sportolási lehetőség elősegítésére (pl. a labdajátékokra) alkalmas területrészt biztosítani kell úgy, hogy az a vendégek nyugalmát ne zavarja, és ne legyen balesetveszélyes. A vízi sporteszközök tárolására a fürdőhely elkülönített területén vagy annak közelében alkalmas területet kell kijelölni.

A pihenő-, sport- és egyéb területet állandóan tisztán és rendben kell tartani. A terület nagyságához és a vendégek számához viszonyítva megfelelő számú, méretű és elhelyezésű hulladékgyűjtő edényről kell gondoskodni. A hulladékgyűjtőket naponta, illetve szükség szerint üríteni kell, és a hulladékot zárt szállítójárművel engedélyezett ártalmatlanító helyre kell elszállítani.

Gondoskodni kell megfelelő számú öltözési (vetkőzési) lehetőségről. A várható legnagyobb vendégszám figyelembevételével nemenként elkülönített, kézmosási lehetőséggel felszerelt, díjmentesen igénybe vehető, a vízparttól 100 m távolságon belül elhelyezett illemhelyet a külön jogszabály előírásai szerint kell létesíteni. Ha a szennyvíz elvezetése közcsatornába nem lehetséges, akkor az illemhelyekhez csak zárt rendszerű szennyvízgyűjtőt szabad telepíteni. A zárt rendszerű szennyvízgyűjtőben összegyűlt szennyvíz elszállításáról vagy ártalommentes elhelyezéséről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

Állatot a fürdőhely területére bevinni - a járási népegészségügyi intézet által engedélyezett őrkutyás biztonsági szolgálat, illetve a vakvezető kutya kivételével - tilos. A fürdőhely területén a fürdési szezonban horgászni nem szabad.

Gondoskodni kell a fürdőközönség számára zuhanyozási lehetőségről. 1000 főnél nagyobb vendégszám esetén 200 fő/1 db, de legkevesebb 4 db zuhanyállást kell biztosítani.

A fürdőhely üzemeltetője köteles elsősegélynyújtó felszerelést és kötszereket tartani a helyszínen bármikor elérhető helyen, és gondoskodni a felszerelések, gyógy- és kötszerek pótlásáról.

A fürdőzőket írásos formában (lehetőség szerint hangjelzéssel is) tájékoztatni kell:

  • a víz minőségéről és annak megőrzésével kapcsolatos használati szabályokról,
  • a levegő és a víz aktuális hőmérsékletéről, a víz mélységéről,
  • a fürdő rendeltetésszerű használatával összefüggő kötelezettségekről,
  • a határértéket meghaladó, napi UV sugárzási szint mértékéről, és a védelem nélküli napon tartózkodás ajánlott időtartamáról,
  • egyéb közérdekű információkról.

A fürdési idényben 500 főt elérő vagy meghaladó átlagos napi vendéglétszámot meghaladó fürdőhely üzemeltetője köteles

  • a nyitva tartás időtartama alatt biztosítani:
  • vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet,
  • 1000 fő/nap átlagos vendégszám esetén elsősegélynyújtó helyet, és legalább egy, mentőtiszti szakképesítéssel rendelkező személy vagy olyan orvos jelenlétét, aki az Országos Mentőszolgálat által szervezett oxyológiai tanfolyamot elvégezte, tanfolyamzáró vizsgát tett, és az előírt gyakorlatokat teljesítette;
  • és az ügyeleti helyet feltűnő jelzéssel a fürdőzők tudomására hozni;
  • üzemeltetési naplót vezetni a vendégforgalom napi adatairól, balesetekről, a vízminőséggel összefüggő változásokról és egyéb rendkívüli eseményekről.

A kötelezettségek a fürdési idényre eső munkaszüneti- és ünnepnapokra korlátozva vonatkoznak a fürdőhely üzemeltetőjére, amennyiben a fürdőzők átlagos létszáma az ilyen napokon eléri vagy meghaladja az 1000 főt.

A mentőőrt el kell látni a segélykéréshez szükséges hírközlő eszközzel, továbbá a vízi közlekedés rendjéről szóló 57/2011(XI.22.)NFM rendelet mellékletét képező Hajózási Szabályzat előírásainak megfelelő mentőcsónakkal, és azt 40x40 cm nagyságú, fehér alapú, 30x30 cm szármagasságú, 10 cm széles vörös kereszttel ellátott zászlóval kell felszerelni. A csónakban kizárólag mentőőri szolgálatot ellátó személy tartózkodhat, és az csak mentési feladatok ellátásához használható.

A mentőőr szolgálati ideje alatt köteles a csónakban vagy a csónak 50 méteres körzetében tartózkodni, olyan helyen, ahonnan a fürdésre kijelölt vízfelület belátható. Olyan fürdőhelyeken, ahol gyermekek csoportosan vagy tömegesen fordulnak elő (pl. gyermek- és ifjúsági tábor, vízparti üdülő), az üzemeltetőnek a balesetek megelőzése érdekében - a gyermekcsoport ott tartózkodási ideje alatt - külön mentőőrt kell biztosítani a csoport felügyeletére.

Tavakban és holtágakban a fürdőhely területének határától a vízfelületen minden irányban 100-100 m kiterjedésű, a vízparton pedig - az igénybe vett területen kívül - legalább 10 m szélességű védőterületet kell kijelölni.

A Duna, a Tisza és a Dráva folyóknál az 1. pont szerinti védőterületet csak a fürdőhellyel azonos oldali folyóparton kell kijelölni.

A fel nem sorolt folyóvizek partján létesített fürdőhelynél a vízfolyás irányával ellenkező irányban (felső folyószakasz) a folyó mindkét partján 100 m hosszúságú, a vízfolyás irányába (alsó folyószakasz) 10 m hosszúságú, a vízparton pedig - az igénybe vett területen kívül - legalább 10 m szélességű védőterületet kell kijelölni. Folyóvizeknél - a fürdőhely folyásirány szerinti felső határa feletti szakaszán, a fürdési idényben előforduló legkisebb vízhozam mellett - ajánlott szennyvíz­bevezetési távolságok:

  1. 500-szorosnál nagyobb hígulás esetén a fürdőhely feletti folyószakaszon legalább 5 km,
  2. 200-500-szoros hígulás esetén a fürdő feletti folyószakaszon legalább 15 km,
  3. 200-szoros hígulás esetén a fürdő feletti folyószakaszon legalább 25 km. Fokozottan veszélyes szennyvízbevezetés (különösen fertőzőbeteg-ellátó intézmény, elhullott állati terméket feldolgozó üzem, radioaktív szennyvizet kibocsátó létesítmény esetében) 25 km-es távolságon túl is csak abban az esetben fordulhat elő, ha a megfelelő vízminőséget a kijelölni kívánt fürdőhelynél 5 év vízminőség­ellenőrzési adatsora alátámasztja, és a vízminőséget kedvezőtlenül befolyásoló rendkívüli esemény nem fordult elő.

Vízi közlekedésben 4,5 LE csónakmotor teljesítmény felett csak vízi jártassági vizsgával rendelkező személy, és vízi jármű vehet részt.

Vízi járművek (Jetski, motorcsónak, kajak, kenu, stb.) a fürdőzési határ hosszában a bójasor és a partföveny közötti vízfelületen nem közlekedhetnek, nem parkolhatnak. A vízi járművek parkolása csak a terület üzemeltetője által fürdőzés határán kívül kijelölt területen történhet.

A vízi járművekre a fürdési határ teljes hosszában sebesség korlátozás érvényes (a vízi rendészet szabályai szerint).

Vízisíelni a Körös- Torok fürdő határán belül szigorúan tilos, csak a meder túlsó oldalán lehet az üdülési szezon alatt a partfürdő üzemelési ideje alatt.

A vízi járművek használatakor óvakodni kell az üdülőterület határai között a horgászok zavarásától, a fürdőzők veszélyeztetésétől.

Vízi baleset esetén a mentés megkezdésével egy időben a rendőrség, mentők és a tűzoltóság azonnali értesítése kötelező a partfürdő üzemeltetőjének.

Vízi túrázok csak előzetes egyeztetés után fogadhatók.

A vízi túrázók a kijelölt partfürdő határain kívül köthetnek ki az üdülőterületen.

A vízi járműveket (kajak, kenu. stb.) az üzemeltető által meghatározott helyen tudják parkoltatni, tárolni úgy, hogy a fürdőző vendégeket nem zavarja és az esetleges menekülési útvonalakat sem érintse.

A túrázók csak a Kemping területén tudnak táborhelyet kialakítani.

A tábor rendjéért és a táborozok magatartásáért, testi épségéért a táborvezető felel.

A be nem jelentett vagy nem kijelölt helyen (Kemping) történő sátrazás esetén a táborozok szabálysértést követnek el, melynek következménye helyszíni bírság és sátorbontás. Ez vonatkozik a Körös-toroki rendezvény sorozat keretében illegálisan közterületen, magán-és vállalati üdülők területén illegálisan sátrazó, táborozókra is.

Ezen szabályzat 2018. május 1-jén lép hatályba és visszavonásig érvényben marad.

Ujszászi Erika
igazgató elnök